Település:
Bács-Kiskun megye, Izsák


Kolon -Tó


A Kolon-tó a Kiskunság legnagyobb édesvízi mocsara, a Kiskunsági Nemzeti Park védett területe Izsák mellett. Területe 2962 ha., medre egy észak-déli irányú, a Homokhátságba benyomuló holocén Duna-ágból alakult ki. Környezetét telepített erdők és megművelt földek övezik.

Kialakulása

A Kolon-tó egy Duna mellékágból alakult ki. Fejlődése egy rövid folyami, és egy hosszabb tavi szakaszra osztható. A tó Izsák város nyugati oldalán fekszik. A tó mára elmocsarasodott és az elöregedés előrehaladott állapotát mutatja. Az üledék felhalmozódás és benne termelődő szerves anyag a miatt a meder feltöltődése egyre gyorsabb. A sekélyebb részeken szikesedési és tőzegképződési folyamatok is beindultak. A terület nagyobb része nádasmocsár. Nyílt víz alig található, a tó átlagos mélysége 60-80 cm. A tó nagymértékben elhínárosodott. Ennek jellemző fajai az érdes tócsagaz, az úszó békaszőlő, a tündérrózsa (Nympea alba) és a keresztes békalencse (Lemna trisulca).

Növényvilág

A tavat láprétek, mocsárrétek, és láperdő határolja. Az itt-ott fennmaradt tölgy-kőris-szil ligeterdők, a Duna-Tisza közére egykor jellemző tájképet idézik.

A nádasok ritka növénye a lápi csalán. A déli rész védett növényritkaságai közül az orchideákat kell megemlíteni, kilenc orchidea faj honos. Védett fajai még a területnek a szibériai nőszirom, a korcs nőszirom, a vitéz kosbor, a hússzínű ujjaskosbor, és a mocsári kosbor valamint az epergyöngyike.

Állatvilág

A tó hatalmas nádasai gazdag madárvilágnak adnak otthont. A hazánkban előforduló valamennyi gémfaj és a kanalas gém rendszeresen költ itt. Mellettük otthonra találtak a nádasok apró fészkelői: a nádi rigó és a nádi tücsökmadár. Rendszeres fészkelő fajok: a kanalasgém, a nagykócsag, a szürke gém, a bölömbika, a nyári lúd, a cigányréce, az egerészölyv (Buteo buteo) és a Hamvas rétihéja.

A nádas lehetőséget nyújt a tó gazdag élővilágának megfigyelésére. A Kiskunsági Nemzeti Park és a Magyar Madártani Egyesülettel közösen madármegfigyelő táborokat, madárgyűrűzést és madármegfigyelő túrákat szervez.

Az emlősök közül az erdei cickány, a törpeegér, a vidra, a róka és a menyét él a területen. A halak közül védett faj a réti csík, amely a sekély vizekben is képes fennmaradni, valamint a lápi póc. Gyakran látható a pettyes és a tarajos gőte, valamint békák, a mocsári teknős és a vízisikló is gyakori.

A Kolon-tó növény- és állatvilága Európában is ritkaságnak számít, ezért a térség szigorúan védett terület, csak kísérővel látogatható. A tóvidéket telepített erdők és művelt földek övezik. A nyugati oldalon emelkedik egy 126 méter magas homokbucka, a Bikatorok.

Forrás: Wikipédia

 

 

 

 

 

HelyiVilága Magazin ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »